SZABADGYÖKÖK

A betegségek és öregedés leggyakoribb okozói a szervezetben felhalmozódott szabadgyökök.
Ha egy atom, vagy ion elveszít egy elektront, páratlan lesz, azaz szabad gyökké válik, erősen reaktív és instabil elemmé. Hogy semlegesítse magát, gyakran a sejtfal molekuláiból szakít le elektronokat, így károsodhatnak a sejtfunkciók, módosulhatnak a genetikai folyamatok, elöregednek a kollagén rostok, stb.
Tehát a szabadgyökök olyan molekulák vagy molekularészletek, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ezek pedig nagy intenzitással keresnek párt magunknak, tehát könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, amelyektől elektronokat rabolhatnak.
Az egyik legjellemzőbb szabadgyök az oxigén-szabadgyök, amely oxigén molekula (O2) felbomlásával jön létre. Az oxigén eredetileg O2 formában fordul elő, amelyben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik.

De amikor külső hatásra (például UV sugárzás vagy az emésztési folyamat) ezek elválnak, akkor mind a két elektron a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül és a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad.
A szervezetben felszabaduló pozitív töltésű oxigén szabadgyökök megpróbálnak olyan stabil molekulákhoz kapcsolódni, mint a sejtekben található proteinek, zsírok és egyéb genetikai állományok, amelyektől elektront szerezhetnek maguknak. Ez az elektronrablás azonban a kirabolt sejtek károsodásához vezet.

A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek helyre tudják állítani, de azoknál a sejteknél, ahol ez nem sikerül, rövidesen működési zavarok léphetnek fel. A létfontosságú molekuláink szerkezetének megváltozása testünk biokémiai folyamataiban zavarokat okoz, és számos élettani folyamat irányát módosíthatja.
Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés forrása is egyben.

Szabadgyökök keletkeznek a szervezetben anyagcsere folyamatok következtében és külső környezeti hatásra egyaránt. A legsúlyosabb következménye annak lehet, ha a sejtek működése szempontjából fontos fehérjéket, vagy még inkább, ha a nukleáris DNS-t károsítják, tehát mutációt okoznak. Számos tudós szerint az öregedési folyamatok hátterében a szabadgyökök szabályozatlan rablása lánc reakciója áll. Antioxidánsokkal is végeztek kísérleteket a szabad gyökök öregedési folyamatokban való szerepének bizonyítására. Az antioxidánsok, így az A, C, E vitamin, valamint a glutation, flavonoidok, astaxantin, megakadályozzák a szabad gyökök keletkezését, illetve semlegesítik azokat.